ZÁNYI CSALÁDOK MEGJELENÉSE

Szlovákiai Zányi családok

Magyarországi Zányi családok

Kezdőlap

                                     Egy hadtörténész barátunk arra figyelmeztetett, hogy
                                "a családi  legendákat komolyan kell venni,
                                                                                de mindennek utána kell járni!"

Eredet
 

Olaszország

Felvidék/
Szlovákia
 

Gnyázda/Hniezda
Löcse/Levoča
Zázriva/Zázrivá
Jahodnik                   
Nagyszombat/Trnava
Nagyfalu/Velična
Felsö Visnyo/Višnové
Zbinov
Privigye/Prievidza


 

Privigye látképe

  Magyarország

A családi hagyomány szerint az ősök olasz származású kéményseprő mesterek voltak. Ennek az örökölt információnak eredtünk utána, annál is inkább, mivel a családnak voltak és vannak olasz típusú családtagjai.
Tény, hogy ma Olaszország  telefonkönyve nagyon sok  Zani, Zanny nevü embert tartalmaz.

Az "olasz" elnevezés miatt figyeltünk fel a szepességi város, Szepesolaszira. Utánanéztünk  Szepesolaszi történetének, A Hernád menti várost a XIII. században németek alapították, akikhez egy Jászón élt olasz közösség is csatlakozott, akiket Szepesi vár építéséhez telepítettek ide. Az olasz kőfaragók  és utódaik kiváló szakértelmükkel járultak hozzá a környékbeli templomok és  várak építéséhez. A települést már IV. Béla 1243. évi szabadságos levelében említik.
Az 1636-ban kezdődő anyakönyvekben, valóban találtunk Záni nevűeket. A  kéményseprő foglalkozás azonban valószínűleg
félrehallásból ered. Szlovákul ugyanis a kéményseprő=kominár, a kőfaragó=kamenár. a legenda továbbadása alkalmával így lett a kőfaragóból kéményseprő.

Éltek Zányiak  szétszórva a Felvidék 143  különböző településein, de Nagyobb közösséget Privigyén kívül csak Lőcsén találtunk.  
                                                                                                                         Bibl.23

Elég későn gondoltunk arra, hogy megnézzük vannak-e Magyarországon is Zányiak, mivel soha nem találkoztunk a saját nevünkkel az országban. Kiderült, hogy bizony vannak, szinte minden megyében és legalább olyan régen élnek itt mint a Felvidéken!

A magyarországi Zányi lakhelyek zömében a dunántúlon ( Tolna, Somogy megyében) találhatók. Innen költöztek tovább Pest és székesfehérvár felé. Nagyobb család élt  foktőn és  törökkoppányban. 

Név irásmódja 
                          Zani  
Zany   

Zánj  
Zanyi  
Zan   

Zányi  

Záň  
Zani   

Zanyi  
Zányi  

A XVII. századi dokumentumokban a család nevét Zani ill. Zany formában írták.

A XVIII. században néha megjelent a Zanyi forma is, de volt Zan és Zánj is.

A XIX. században, a magyar szabadságharc idején, amikor magyar nyelvű anyakönyvezés volt egy rövid ideig, Zányi formában írták a nevet, ezzel valószínűleg a kiejtést követték.

A XX. században három különböző változatban írták a család nevét. A Szlovák állam 1921-es megalakulása után a felvidékiek egy ideig Zani formát használtak, amely kiejtve Zányi volt. Később mindnyájan a Záň változatra tértek át.

A magyarországiak között létezik egy ékezet nélküli Zanyi változat, a többiek a Zányi formát használják. 

A győri püspökség jószágai között 1566, 1571, 1577, 1592 és 1598 években szerepelt egy mezőváros hol  Szany, hol  Zany, Zani néven.
A mezőváros a keszöi vár közelében (Rába mellett Sopron megyében), attól északra feküdt. Volt benne 77 féltelkes jobbágy és kb. 20 zsellér. Az 1598 évi felmérés elpusztult faluként jelzi, melynek egyházi felszereléseit a várban őrizték.

 A XVII. század második felében Zány már Klobusiczky György birtokai között szerepel.
A XIX. században a várkeszöi uradalom feje és ismét a győri püspökség birtoka, már csak Szany néven szerepel.
1770-ben Lengyelországtól Magyarországhoz visszakerül városok és falvak között szerepel Zani falu is. Határőrségként 500 gyalogos és lovas katonát helyeztek ide a terület birtoklásának biztosítására. (A felsorolt helységek Sáros és Árva megyével határos területen fekszenek.)