ZÁNYI CSALÁD TÖRTÉNETE
 


FELVIDÉKI ZÁNYIAKMO.-i ZÁNYIAKKEZDŐLAP
 

                                     Egy hadtörténész barátunk arra figyelmeztetett, hogy
                                "a családi  legendákat komolyan kell venni,
                                                                                de mindennek utána kell járni!"


Eredet


Felvidék/
Szlovákia

 

Szepesolaszi/                      Spisske Vlachy   















 Beckó/BeckoV
 Gnyázda/Hniezda
 Löcse/Levo
ča
 Zázriva/Zázrivá
Jahodnik                    
 Nagyszombat/Trnava
 Nagyfalu/Veli
čna
Felsö Visnyo/
       Vi
šnové 
Zbinov

Privigye/Prievidza 


 

Privigye látképe


  
Magyarország




Bicske, Pest,
Szekesfehérvár,
Lajoskomárom, Ozora, 
törökkopány, Foktö,
Dunaszentgyörgy,
Kaéposvár, Belezna,
Kutas, Baja, Pécs,
Csokonyvisonta,
Barcs

 














Olaszország

 

A családi hagyomány szerint az ősök olasz származású kéményseprő mesterek voltak. Ennek az örökölt információnak eredtünk utána, annál is inkább, mivel a családnak voltak és vannak olasz típusú családtagjai.

Az "olasz" elnevezés miatt figyeltünk fel a szepességi város, Szepesolaszira. Utánanéztünk 
Szepesolaszi történetének, A Hernád menti várost a XIII. században németek alapították, akikhez egy Jászón élt olasz közösség is csatlakozott, akiket Szepesi vár építéséhez telepítettek ide. Az olasz kőfaragók  és utódaik kiváló szakértelmükkel járultak hozzá a környékbeli templomok és  várak építéséhez. A települést Már IV. Béla 1243. évi szabadságos levelében említik.
Az 1636-ban kezd
ődő anyakönyvekben, valóban találtunk Záni nevűeket. A  kéményseprő foglalkozás azonban valószínűleg
félrehallásból ered. Szlovákul ugyanis a kéménysepr
ő=kominár, a kőfaragó=kamenár. a legenda továbbadása alkalmával így lett a kőfaragóból kéményseprő.

FELVIDÉKI LAKHELYEK


Valószín
űsíthető, hogy a Zányi család innen származott tovább a Felvidék különböző részeire, ahol iparosokként találkozunk velük.

A mi magyarországi családunk a szlovákiai Privigyér
ől származik, annak egy kicsi ága.

Éltek Zányiak  szétszórva a Felvidék különböz
ő településein, de Nagyobb közösséget Privigyén kívül csak Lőcsén találtunk.  

Elég kés
őn gondoltunk arra, hogy megnézzük vannak-e Magyarországon is Zányiak, mivel soha nem találkoztunk a saját nevünkkel az országban. Kiderült, hogy bizony vannak, szinte minden megyében és legalább olyan régen élnek itt mint a Felvidéken!

MAGYARORSZÁGI LAKHELYEK

A megismert és kutatott Zányiak/Zanyiak  közül eddig három ágat tudtunk azonosítani, a kaposvári, a foktői és a törökkoppányi ágat. A hallomásból ismert bicskei család még felderítetlen.

A jelzett olasz származást tehát eddig, dokumentáltan nem sikerült bizonyítani mivel a családok megjelenése XIII. századra tehet
ő Ebből a korból pedig nem rendelkezünk  dokumentumokkal.

Tény, hogy ma
Olaszország  telefonkönyve nagyon sok  Zani nevü embert tartalmaz.
 

Név irásmódja 
                         
Zani
                                       Zany
                                       Zánj
                                      

                                     Zanyi
                Zan
                                                  
                                      Zányi
                                              

                              
ň
                               Zani
                            


                              
Zanyi
                                      Zányi

 

A XVII. századi anyakönyvekben a család nevét Zani ill. Zany formában írták.

A XVIII. században néha megjelent a
Zanyi forma is, de volt Zan és Zánj is.

A XIX. században, a magyar szabadságharc idején, amikor magyar nyelv
ű anyakönyvezés volt egy rövid ideig, Zányi formában írták a nevet, ezzel valószínűleg a kiejtést követték.

A XX. században három különböz
ő változatban írták a család nevét. A Szlovák állam 1921-es megalakulása után a felvidékiek egy ideig Zani formát használtak, amely kiejtve Zányi volt. Később mindnyájan a ň változatra tértek át.

A magyarországiak között létezik egy ékezet nélküli
Zanyi változat, a többiek a Zányi formát használják.

 

 
Helységnév               
           
Sopron        
                     megye            



  




  Sáros és Árva
  megyével 
  határos terület





 

A győri püspökség jószágai között 1566 , 1571, 1577, 1592 és 1598 években szerepelt egy mezőváros hol  Szany, hol  Zany, Zani néven.
A mez
őváros a keszöi vár közelében (Rába mellett Sopron megyében), attól északra feküdt. Volt benne 77 féltelkes jobbágy és kb. 20 zsellér. Az 1598 évi felmérés
elpusztult faluként jelzi, melynek egyházi felszereléseit a várban őrizték.

 
A XVII. század második felében Zány már Klobusiczky György birtokai között szerepel.
A XIX. században a várkeszöi uradalom feje és ismét a gy
őri püspökség birtoka, már csak Szany néven szerepel.

1770-ben Lengyelországtól Magyarországhoz visszakerül városok és falvak között szerepel Zani falu is. Határőrségként 500 gyalogos és lovas katonát helyeztek ide a terület birtoklásának biztosítására. (A felsorolt helységek Sáros és Árva megyével határos területen fekszenek.)

                                                                                                     
                                                
                                                                KEZDŐLAPFELVIDÉKI ZÁNYIAK