Magyarországi Zányi családok
| Barcs - Somogy megye | Ozora – Tolna megye |
| Budapest – Pest megye | Pincehely – Tolna megye |
| Doba – Veszprém megye | Sárbogárd - Fejér megye |
| Csokonyavisonta - Somogy megye | Siófok- Somogy megye |
| Foktő - Bács-Kiskun megye | Székesfehérvár - Fejér megye |
| Kutas - Somogy megye | Szentegát – Baranya megye |
| Kaposvár - Somogy megye | Szemes - Somogy megye |
| Mór - Fejér megye | Szárszó - Somogy megye |
| Nagyatád - Somogy megye | Törökkoppány - Somogy megye |
Családfa
töredékek
A táblára kattintva megtekinthetők a családtagok.
Mivel – esetenként - több családfa töredék is élt a kutatott helyen, az ő adataik a leszármazási táblában Családfa töredékek megjelöléssel találhatók meg.
A nevek, az anyakönyvi formában szerepelnek.
Bács-Bodrog megye
Szent-Iván
1559
Azt, hogy családjának élnek-e mai leszármazottai a magyarországi Zányaik között, még további kutatásnak kell kiderítenie.
XVIII.,
XIX.sz
Somogy m
Tolna m.
Fejér m.
Foglalkozás
A helységnél jelzett dátum az anyakönyvben szereplő első és utolsó ismert családtag adata. A megadott sorszámon letölthető a helységben élt család - portrékkal bővített leszármazási táblája.
Feltárásunk nem teljes, de az eddig megismerteket érdemes bemutatni.
A Zányi bár elég ritka név, elterjedtsége Somogy, Tolna és Fejér megyében jelentősebb. A XVIII. század végétől indult családok sorsát tudjuk bemutatni helységenként. Sok és sokféle iparos volt közöttük, Földműveléssel nem foglalkoztak.
1750-1966
A családtagok a
15.a
sz. családfa
töredékben
találhatók.
A XVIII. század 70-es évében házasodott
meg Foktőn Zányi Ádám, Nem tudni honnan jött, de 30 év múlva érkeztek még (Petrus,
Elisabeth) vélhetően rokonai a faluba. Érkezésük összefügg az érseki uradalom katolikusok telepítéseivel, akik az elűzött reformátusok helyébe érkeztek.
Az anyakönyv ugyan nem utal a foglalkozásukra, de az 1891-es iparosjegyzék szerint Uszódon malombérlők voltak.
Nagyon sok gyermekük született és halt meg. A család 131 éves helybenlakás után 1936-ban Ordasra, 1966-ban Budapestre költözött.
Az 1966-ban született Sándor az első olyan gyermek, aki nem Foktőn, hanem Budapesten született.
A XX. században már nem élt Zányi családtag Foktőn.
A család 104 tagját ismerjük
A családfa napjainkig leszármaztatható. A ma élők családja a XX. századtól már Pesten él.
1858-1985
A családtagok a
13.sz.
leszármazási táblában megismerhetők
Rövidesen átköltöztek Kaposvárra, ahol 61 évig éltek.
Fiai szűcs, bognár, (bronz éremmel jutalmazott) lakatos, kovács mesterek lettek. A későbbi leszármazottak vegyes foglalkozásúak lettek.
A családfa napjainkig leszármaztatható, de a családtagok már 1888-tól elköltöztek: Barcs, Budapest, Székesfehérvár, Mór, Siófok, Lengyeltóti lett az új lakhelyük. 70 családtagot ismertünk meg.
Említésre méltó tagjai a családnak pl. dr Zányi Jenő a Kőbányai Gyógyszergyár (ma Richter Gedeon gyár) gazdasági igazgatója és az Magyar Gazdasági Kamara elnökhelyettese volt az 1970-es években.
Zányi Tamás pedig napjaink filmszakmájában jeleskedik (Arany Mikrofon díj és Legjobb Hangmérnök kitüntetéssel).
Dr Zányi Zoltán állatorvos. Zányi Ferenc Károly töttösi plébános.
1760- 1821
A családtagok
a
14. sz.
családfán találhatók
Zani József (ékezet nélkül) az első családtag, aki feleségével - a XVIII. század végén - megjelent Törökkoppányban. 1782-ben született első gyermeke Michael. Az apa származási helye nem ismert.
A családfa napjainkig leszármaztatható. A család – 61 évi helybenlakás után - 1829-ben már Szemesen élt, majd a század folyamán tovább költözve - Szárszó, Simongát, Csokonyavisonta, Kutas, Kaposvár, Nagyatád, Budapest, Mór, Székesfehérvár, Siófok - érintésével továbbköltöztek.
A családfa napjainkig leszármaztatható. A családtagok egy része Pesten ill. Pest környékén él.
Ebből az ágból 172 csalágtagot ismertünk meg.
A magyarországi Zanyiak közül egyedül őket írták az anyakönyvben nemes telepesnek, bár iparos emberek voltak.
Egyetlen ismert nemesi összeírásban nem szerepelnek.
Különböző lakhelyeiken a családok tagjai bognár, fogadós, kerékgyártó, kovács, szőrmés, szűcs mesterek voltak ill. volt közöttük egy plébános is.
A családfa napjainkig leszármaztatható. A család – 61 évi helybenlakás után - 1829-ben már Szemesen élt, majd a század folyamán tovább költözve - Szárszó, Simongát, Csokonyavisonta, Kutas, Kaposvár, Nagyatád, Budapest, Mór, Székesfehérvár, Siófok - érintésével továbbköltöztek.
A családfa napjainkig leszármaztatható. A családtagok egy része Pesten ill. Pest környékén él.
Ebből az ágból 172 csalágtagot ismertünk meg.
A magyarországi Zanyiak közül egyedül őket írták az anyakönyvben nemes telepesnek, bár iparos emberek voltak.
Egyetlen ismert nemesi összeírásban nem szerepelnek.
Különböző lakhelyeiken a családok tagjai bognár, fogadós, kerékgyártó, kovács, szőrmés, szűcs mesterek voltak ill. volt közöttük egy plébános is.
1786-1804
A családtagok
a
16. sz.
családfa
töredékben találhatók.
Kevés lakossal rendelkező település. 1786-ban született Zanyi János (Szanyi-ként írva) Emaricus fia. Alig 20 évet éltek itt, mert az ő gyermeke már Pincehelyen született, ahol 1804-1835 között éltek.
1844-1850 között Sárbogárdon találkozunk velük..
1835-től 1913-ig már Ozorán éltek.
Itt meg kell említeni hogy a várat építő Pippo Firenzéből hozatott építő-mestereket, akik lehet hogy Zányi nevezetűek voltak. Ez csak feltételezés.
Foglalkozásukra általában nincs utalás. Többen középiskolát végeztek.
Zányi Béla 1944-ben körjegyző volt, később a MÉH vállalatnál dolgozott haláláig.
A XX. sz.-ban Székesfehérváron találjuk őket.
Jellemzően sok gyermek (7-9) született a családokban és ebből sok is halt meg..
1844-1850 között Sárbogárdon találkozunk velük..
1835-től 1913-ig már Ozorán éltek.
Itt meg kell említeni hogy a várat építő Pippo Firenzéből hozatott építő-mestereket, akik lehet hogy Zányi nevezetűek voltak. Ez csak feltételezés.
Foglalkozásukra általában nincs utalás. Többen középiskolát végeztek.
Zányi Béla 1944-ben körjegyző volt, később a MÉH vállalatnál dolgozott haláláig.
A XX. sz.-ban Székesfehérváron találjuk őket.
Jellemzően sok gyermek (7-9) született a családokban és ebből sok is halt meg..
1767-1948
1786-ban született Emerikus Dobán Zányi János és Kálmán Éva gyermekeként. (A nevét itt még Szanyi-nak írták.)
A következő században többször költözött a család: Pincehely, Ozora, Sárbogárd, Nagyberény, Ozora, Székesfehérvár volt a lakhelyük. Pincehelyre feleség révén kerültek.
Náluk is sok (7-10) gyermek születese és ebből sok haltála volt a jellemző.
A IX. századiak cipész mesterek voltak. A XX. Században élt Zányi Béla pedig körjegyző lett.
A dobai pincehelyi és ozorai család 79 tagját ismerjük meg.
A következő században többször költözött a család: Pincehely, Ozora, Sárbogárd, Nagyberény, Ozora, Székesfehérvár volt a lakhelyük. Pincehelyre feleség révén kerültek.
Náluk is sok (7-10) gyermek születese és ebből sok haltála volt a jellemző.
A IX. századiak cipész mesterek voltak. A XX. Században élt Zányi Béla pedig körjegyző lett.
A dobai pincehelyi és ozorai család 79 tagját ismerjük meg.
1805-1832
Az ozorai Zányi Emericus gyermekei Pincehelyen születtek. Majd volt, aki visszatért Ozorára v. Sárbogárdra költözött.
Kb. 27 év pincehelyi tartózkodás után, már nem éltek Pincehelyen Zányiak.
